A Rákóczi Szabadságharc
VII: küldött követség a Porta ellenzése miatt eredménytelenül tért haza. A XI. 11-i zsibói csatavesztés után ismét a labancok ellenőrizték Erdélyt; Bottyán János XI-XII: elfoglalta Simontornyát, Tatát, Pápát, Pannonhalmát, Sárvárt, Kapuvárt, Kőszeget, Szentgotthárdnál megfutamította H. Heister cs. seregét; Rákóczi horvátoknak írott kiáltványa hatástalan maradt. - A Rabutin de Bussy tábornagy összehívta erdélyi labanc ogy. XII. 15: Segesvárt csekély részvétellel semmisnek nyilvánította Rákóczi fejed-mé választását. 1706. 8: az erdélyi rendek Huszton kimondták csatlakozásukat a mo-i konföderációhoz, XIV. Lajos ismét elzárkózott a Rákóczival kötendő szöv. elől. Az ang. és holl. közvetítőkkel előkészített nagyszombati (1705. 26-1706. 22. ), majd érsekújvári (1706. 19-25. ) béketárgyalásokra a Szenátus összeállította a Béccsel kötendő béke föltételeit: 1. külf. hatalmak jótállása; 2. a független Erdélyi Fejedség elismerése; 3. az Aranybulla ellenállási záradékának visszaállítása; 4. az idegen katonaság kivonása; 5-8., 10-13. az alkotmányos sérelmek orvoslása; 9. a 3 bevett vallás szabadsága; 14. az újszerzeményi jog eltörlése; 15. a nádor törvényes jogainak helyreállítása; 16. önálló mo-i jezsuita rendtart.
Kitörésének okai
Gebei Sándor A Kossuth Kiadó népszerű történelmi ismeretterjesztő sorozata, a Magyarország története 11. kötete. A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség... bővebben A Kossuth Kiadó népszerű történelmi ismeretterjesztő sorozata, a Magyarország története 11. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek.,, A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg.
Ezután sorra elesett Érsekújvár, Lőcse és a felső-magyarországi részek, s a kurucok vereséget szenvedtek a Romhánynál vívott ütközetben (1710) is. Az ország kimerültségét tetőzte a dühöngő pestisjárvány. Rákóczi még reménykedett Nagy Péter segítségében és 1711 elején Varsóba utazott. Közben azonban hadvezére és megbízottja, Károlyi Sándor tárgyalásokat kezdett gróf Pálffy János császári fővezérrel, és minthogy megfelelő feltételekben sikerült megállapodniuk, a kuruc seregek a Szatmár megyei Nagymajténynál 1711. május 1-én letették a fegyvert. A szatmári béke amnesztiát ígért mindenkinek, aki visszatér a császár hűségére, és általánosságban kimondta, hogy a király megőrzi Magyarország és Erdély alkotmányos jogait, biztosítja a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, megszünteti a Neoacquistica Commissio-t, vitás ügyekben pedig az országgyűlésre bízza a döntést. Kétségtelen, hogy az adott politikai és hadihelyzetben a békeokmányban foglaltak a felkelők számára a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosították, mindennemű megtorlás és bosszú nélkül.
Mindez szinte "kijelölte" Rákóczi útját a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemre. Mányoki Ádám – II. Rákóczi Ferenc képmása Apja néhány hónappal Rákóczi születése után meghalt, végrendeletében fiát I. Lipót pártfogásába ajánlotta. Rákóczi kiváló nevelésben részesült Prágában és Bécsben, Itáliába is eljutott tanulmányai végzése közben. I. Lipót főgyámságának megtartása mellett engedélyezte, hogy Rákóczi visszatérjen édesanyjához, ezt követően már Zrínyi Ilona, illetve édesanyjának második férje (1682-től), Thököly Imre is nevelték Rákóczit, 1680-tól a munkácsi vár volt az otthona. A Thököly Imre által vezetett felkelésben Rákóczi még nem vállalt szerepet, de a felkelés bukása után Thököly és Zrínyi Ilona törökországi száműzetése nyilván mély sebeket ejtett rajta, különösen, hogy még elbúcsúzni sem engedték édesanyjától (később sem találkozott már vele). Rákóczi szülőháza Borsiban Rákóczi 1694-ben megnősült, az udvar engedélye nélkül feleségül vette SaroltaAmália hessen–wanfriedi hercegnőt.
Hiszünk is az özvegyek és árvák, keseredettek és megnyomottak kiáltását meghallgató irgalmas Istenben s Isten után nemzetünk régi, dicséretes s ma is véleszületett hadakozó bátorságában és hazájához való gerjedésében s ahhoz az velünk egyezett hatalmas királyok s fejedelmek segitségében, hogy ezen, egyedül Isten által nyújtott alkalmatos időben nemzetünknek régi szabadságát elérjük s helybenállitjuk mindnyájunk munkájával, és Isten által mind magunk, mind maradékaink utánunk dicsőséges szabadsággal boldogittatott állapotban végezzük napjainkat, örökes megmaradásával hazánknak.
Somogyi Győző: A Rákóczi-szabadságharc hadserege 1703-1711 | könyv | bookline
- Adótörténet: a Rákóczi-szabadságharc első évei - Adó Online
- Művelt, vagány, vonzó: a Rákóczi-szabadságharc legfontosabb külföldi támogatója, a koronázatlan királynő kalandjai
- EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK MŰKÖDÉSI - PDF Ingyenes letöltés
- Tizedszer ünnepelték a magyar népmese napját Komáromban
- Ensana Thermal Sárvár – SzállásToplista
- A rákóczi szabadságharc kitörésének okai
- Rákóczi-szabadságharc – Magyar Katolikus Lexikon
- Állatorvosi asszisztens atlas historique
- Zöldborsós, gombás csirkecombok | Anci falatkái
- A Sziklakórház Atombunker Múzeum története – avagy kórház a vár(os) alatt – Evelin, a Műemlékvadász
- A Rákóczi-szabadságharc hadserege 1703–1711 - The army of the Rákóczi war of independence 1703-1711 - Hadtörténelem - Zrínyi Kiadó
- Országos kompetenciamérés 2021 eredmények
Az 1704-es höchstädti csata átírta a szabadságharc forgatókönyvét. A francia-bajor seregek súlyos vereséget szenvedtek a Habsburg koalíciós erők ellen, így XIV. Lajos védekezésre kényszerült, ezáltal megkezdődött a kurucok nemzetközi elszigetelődése. Rákóczi nem adta fel, egy másik konfliktusból, az északi-háborúból (1700-1721) próbált előnyt kovácsolni, de sem a svéd, sem az orosz fél nem volt érdekelt a magyar ügy rendezésében. Az 1707-es kapcsolatfelvétel és szövetségkötés csak jelképesnek bizonyult, tényleges katonai segítséget és anyagi támogatást az orosz cár nem biztosított a magyar haderőnek. A kezdetben bíztató külpolitikai helyzet talán hiú reményekre adott okot, ám az események előrehaladásával látszott: a kurucoknak saját forrásaikra támaszkodva kell szembenézniük az örökösödési háborúban jó pozícióba került, egyre nagyobb haderőt és anyagi forrást a Magyar Királyságra összpontosító Habsburgokkal. A kezdeti sikerektől a felkelés leveréséig Békekötés a kurucok "igazi" vezetője nélkül Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
A császári szolgáltban álló rác martalócok sokszor válogatás nélkül ölték a falvak és városok lakóit. A városi lakosság helyzete nehéz volt, a kurucok, mind pedig a labancok követeléseit azonnal, vagy minél előbb teljesíteni kellett bármi áron. Ehhez járult hozzá, hogy 1710-től a pestis tizedelte meg a város és a megye népességét. A nyolc évig tartó háború és a járvány a lakosság jelentős részét elpusztította. Bucsy Mihály tiszttartó már a szatmári béke előtt Váradon van, ahonnan sűrűn tudósítja az ottani helyzetről Csáky Miklós püspököt. Hírei rendkívül szomorúak: "Szent László hajdan fényes városa inkább szegényes falu. Ami a régi városból még fennmaradt, az a vár közvetlen közelében állt, s most e maradékra is kimondá a hadügyi tanács a halálos ítéletet. A várvédelemnek maga körül nagyobb s teljesen szabad térre volt szüksége, hogy az ellenség a vár közelében ne találhasson fedezetet. E szabad tér Váradon ötszáz lépés szélesre szabatott; ami azon belül esett, pusztulnia kellett. Katonai szigorral kiadaték a parancsolat, hogy aki 1714 tavaszáig ki nem költözködik, háza »nyakában vonattatik bizonyosan«.
200 fős paraszt csapatával, VI. 30: Ocskay László (1680 k. -1710) és Borbély Balázs 80 huszárjával. VII. 4: Zavadkán →Bercsényi Miklós gr. (Mo. Rákóczi és Forgách Zsigmond után 3. leggazdagabb főura) toborozta zsoldosokkal VII. 7: a Tiszántúlra indult. 14: Tiszabecs és Tiszaújlak között szétszórták a ném. katonasággal megerősített vm. nemesi hadat. 18: a naményi pátensben fegyverbe hívta a nemességet, amely a cs. had megszállta városokba és várakba húzódott vissza. A tiszántúli hadjáratban a kuruc csapatok bevették VII. 29: Kállót (őrsége csatlakozott), IX. 2: Sárospatakot (az elűzött ref. főisk. diáksága XII. 13: visszatért Kassáról). Ocskay Rimaszombat, Losonc, Fülek után elfoglalta IX. 14: Korponát, IX. 17: Lévát és a Garam menti bányavárosokat. IX. 19: az erdélyi kurucok Brádnál a zarándi, IX. 20: Szentbenedeknél a Belső-Szolnok vm. hadat szórták szét, IX. 21: bevették Szolnokot. X. 15: br. →Károlyi Sándor szatmári főispán - aki 1703. 7: Dolhánál a vm. nemeseivel szétverte a tiszaháti fölkelők Rákóczihoz igyekvő csapatát - Bécsből sértetten hazatérve csatlakozott Rákóczihoz, aki tábornokká nevezte ki.
November 2, 2022