gradinamax.se

Autó Leadása Méh Telepen

Földényi F László / Jelenkor | Földényi F. László Írásai

Az egyén számára a felejtés sokszor üdvös és hasznos; a civilizáció számára azonban a felejtés a veszteséggel fonódik össze. Ha egy adott civilizáció megfeledkezik arról, hogy mennyire törékeny a léte, hogy mennyire kivételes, egyszeri a helyzete, nemcsak az emberi történelemben, hanem az univerzumban, hogy mennyire elenyésző a neki elrendelt idő az egyetemes időtlenséghez képest, szóval, ha ezekről megfeledkezik, akkor el is veszít valamit: az önmagára való rálátást, ami a nyitottság egyik előfeltétele. Nyitottnak lenni arra, hogy van valami, ami több nálunk, hogy nem vagyunk mindenhatóak, hogy minden hatalmunk és vívmányunk ellenére függünk olyasmitől, ami fölött nincsen semmi befolyásunk – ez a fajta metafizikai nyitottság az, ami erőt tud adni. Ennek nincsen köze a valláshoz. Válság akkor következik be, ha ez a nyitottság gyengül vagy megszűnik. Ilyenkor rettenetesen erősnek hiszi magát az ember, miközben pedig olyan, mint Münchhausen báró, amikor saját hajánál fogva próbálja felemelni magát.

Földényi F. László - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események - 1. oldal

földényi f lászló

Ha itt vagyok ezen a földön nem tudom hány évtizedig, akkor legalább magamnak ne hazudjak. Ami persze hiú remény, mert egy pont után úgyis azt fogom tenni. Ez alól nincs kivétel. JL: Az egyetemen a tanárok között volt olyan, aki inspirált, irányadó volt, olyat adott, ami végigkíséri az életedet? Ilyen volt Németh G. Béla, nagyon jó pedagógus volt, de emberileg soha nem éreztem őt közel magamhoz. Aztán Géher István, aki úgy viselkedett az egyetemen, mint amikor egy civil betéved a színpadra. Nagyon imponált, hogy nem akart mindenáron tanáreszmény lenni, hanem közvetlen ember volt. Vele később is megmaradt a barátság. Király István vagy Pándi Pál vagy Tolnai Gábor – inkább anekdotikus figurákként maradtak meg bennem, de hogy mit tanultam tőlük, arra nem emlékszem. Igazából úgy múlt el az egyetem, hogy szinte alig van emlékem az ottani éveimről. JL: El Kazovszkijon és Barabáson keresztül, gondolom, Budapestnek is megnyíltak más szintjei, az a szubkultúra, amely akár a neo-avantgárdhoz is köthető.

Szépírók Társasága - Földényi F. László

(Hozzáférés: 2021. február 22. ) ↑ Földényi F. László kapta a Hévíz Irodalmi Díjat, 2019. szeptember 9. ForrásokSzerkesztés Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6 MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információkSzerkesztés Kortárs Irodalmi Adattár Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján Adatlapja az SZFE honlapján Asztali beszélgetések... Beszélgetés a művészetről – Klimó Károly és Galambos Ádám beszélgetése Földényi F. Lászlóval (videóval) 2017.

2018 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja. 2020-ban az egyik legrangosabb német irodalmi díjban részesült (Leipziger Buchpreis zur Europäischen Verständigung). MűveiSzerkesztés Defoe világa (tanulmány, 1977) A polgári dráma kialakulása Angliában (tanulmány, 1978) A fiatal Lukács. Egy gondolatkör rekonstrukciójának kísérlete (tanulmány, 1980) A dramaturgia csapdája (tanulmány, 1983) Melankólia (esszé, 1984, 1992, 2003, 2015, megjelent németül, spanyolul, franciául, lengyelül, szlovákul, csehül, angolul) Caspar David Friedrich (esszé, 1986, németül is) A medúza pillantása (esszé, 1990, megjelent németül, svédül, angolul) A túlsó parton (esszék, 1990) A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza (esszék, 1993, megjelent németül, spanyolul) Egy fénykép Berlinből (esszék, 1995, megjelent németül) A tágra nyílt szem (esszék, 1995) Veronika kendője. Múzeumi séták, 1992–1997 (1998, megjelent németül, spanyolul) A testet öltött festmény. Látogatások műtermekben (1998) Heinrich von Kleist.

Színház- és Filmművészeti Egyetem | Földényi F. László

  1. Www kohazy hu
  2. Felni 14 4x100
  3. Oroszlánfejű törpenyúl meddig el contador
  4. Vízálló retegelt lemez obi
Fotóművésznek nevezhetnénk, némi megszor... Az irodalom gyanúba keveredett Nem monográfia, nem életrajz, nem tanulmánykötet, és nem is esszék lazán kapcsolódó gyűjteménye ez a könyv. Hanem szótár. Az életmű jelle... Berlin sűrűjében Kalligram Könyvkiadó, 2005 A neves esszéíró a mai Németországban uralkodó szellemi és kulturális viszonyokról (irodalomról, képzőművészetről, filmről) nyújt átfogó... idegenKleist, Heinrich von - Földényi, László F. - Craig, Edward Gordon Marionetten und Übermarionetten Matthes & Seitz Berlin, 2011 Kleists Marionetten-Essay ist einer seiner dunkelsten und unerschöpflichsten Texte.

Földényi F. László - Könyvei / Bookline - 1. oldal

magyar szív egyesület

Márpedig úgy vagyok vele, hogy miért adjam lejjebb. És akkor a kortárs kínálat helyett inkább olvasok Céline-t és Mishimát, meg Csehovot és Theodor Fontanét. Ilyen értelemben nekem Céline vagy Dosztojevszkij regényei vagy Montaigne esszéi abszolút kortársaim, mert meg tudnak szólítani. És ha egy Fassbinder-filmet nézve könnybe lábad a szemem, akkor ez annak jele, hogy a film működik, pedig harmincöt évvel ezelőtt forgatták. Vagy Antonioni kíméletlen Éjszakája után bosszantó Sorrentino Nagy szépségének a szépelgése. Az európai kultúra azért eléggé elkényezteti az embert. Legfeljebb ötven, száz vagy ötszáz évet vissza kell menni. De hát mi ez az örökkévalósághoz képest? JL: Az Örley-kör fontos állomása volt az életednek, amely kétségkívül nem tisztán irodalmi kör volt, de ott tűnt fel nagyobb nyilvánosság előtt Ottlik. Erről mesélj egy kicsit, és arról a közösségben összegződő kultúra-, illetve irodalomtapasztalatról, amellyel kapcsolatban Esterházynak volt az a Susan Sontagtól hozott mondása, hogy már nem egy irodalmi kultúrában élünk, holott visszanézve sűrű szövetű irodalmi kultúra volt.

1952-ben született. József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, művészeti író, egyetemi tanár. 1988 és 1991 között a DAAD Berliner Künstlerprogramm meghívására Nyugat-Berlinben dolgozott. 1991 óta az ELTE-n tanít az Összehasonlító Irodalomtudományi tanszéken, 2003 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 2006-tól 2014-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a Művészetelméleti Tanszék, valamint a Doktori Iskola vezetője. Rendszeresen tart előadásokat és felolvasásokat európai egyetemeken és irodalmi fórumokon, esszéköteteit, irodalmi és művészeti témájú könyveit tizenegy nyelvre fordították le. 2005-ben Németországban munkásságáért elnyerte a Friedrich Gundolf díjat. 2009-ben a Német Akadémia (Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung) tagja lett, 2014-ben beválasztották az Akadémia elnökségébe. Kötetei: Melankólia, Magvető, Budapest (1984); Caspar David Friedrich, Helikon, Budapest (1986); A túlsó parton, Jelenkor, Pécs (1990); A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza, Jelenkor, Pécs (1993); Egy fénykép Berlinből, esszék, Liget Kiadó, Budapest (1995); A tágra nyílt szem, esszék, művészeti írások, Jelenkor, Pécs (1995); Veronika kendője.

November 2, 2022