Idézetek Költőktől Emlékkönyvbe
Mint a legtöbb debreceni költő, én sem a cívisvárosban születtem. Édesapám vasutas volt, mozdonyvezető; sokszor áthelyezték. Az Alföldről Balassagyarmatra kerültünk. Nyolcéves voltam, és féltem a változástól, a nagyvárostól, a szigorú hírű iskoláktól, és főleg a kollégiumtól. De vonzódtam is hozzá. Mintha a saját testi-lelki határaim együtt nőttek volna az új arányokkal, büszkén lépegettem az állomásról új lakásunk felé. A Piac utcán emeletes palotasorok és fényes kirakatok kápráztattak, kíváncsi izgalomba hozott a Kistemplom tornyának vitézi bástyatornya, kocka alakú, rézbetűs, fekete vasmozdonyával fütyülve szaladt, a későbbi villamos helyén, a városi kisvonat, és messziről már feltűnt két roppant csigabigaszarvával a Nagytemplom. Mi tulajdonképpen csak visszaszármaztunk Debrecenbe, így sok mindenről hallottam, tudtam, amit még sohase láttam. Mesélték, hogy a Nagytemplom egyik tornyában van az öreg Rákóczi, a híres harang. A bevonulásomkor néma volt ugyan, de a puszta neve is zengett, zúgott, ágyúzott a képzeletemben; és szinte testileg éreztem, mekkorát dördülhetett, amikor valaha, a nagy tűzvész idején, lezuhant a földre, és megrepedt.
- Esküvőre Versek Idézetek - Optimalizalas
- Emlékkönyvbe vers, idézet | nlc
- Vörösmarty Mihály: EMLÉKKÖNYVBE | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
Esküvőre Versek Idézetek - Optimalizalas
Amikor húszat megcsinált, úgy benne volt a formában, hogy végigrohant a többin. Nem is lehet őket elolvasni. – Nem is olvastam én belőlük többet, mint tízet, összevissza – vallotta meg Móricz. Megint szégyelltem magamat: az én bűnöm, ha ilyenek azok a szonettek. Bár titokban el kellett ismernem, hogy részben igaza van a két "öregnek". A beszélgetés aztán más irányba fordult. Az egész jelenetre nagyon élesen emlékeztem mindig, ez a néhány perc rendkívüli hatással volt a fejlődésemre, önkritikámra, magamhoz való őszinteségemre. Véletlenül gyorsírással lejegyeztem egy papírra minden szót, s a papírt eltettem. Ma találtam meg nagy örömmel, s azonnal legépeltem az egészet. 1942. január 1. Nem a legkönnyebb feladat eldönteni, hogy ki, mi tartozik egy költő családi köréhez. Az a csodálatos vers, az Arany Jánosé, amely a címszóról szükségképpen azonnal eszünkbe jut, az apán, az anyán, gyereken kívül még más szereplőket is felléptet. Hogy egyebet ne mondjak, a zsebben hazavitt kis nyuszikat, s az idegent, a vándort, aki szintén helyet kap a zizegő szalmán.
Emlékkönyvbe vers, idézet | nlc
- 33 piac reklámújság
- Máté bence kiállítás 2012 relatif
- Régi traktor uzes.com
- Természet: Mátraverebély Szentkút remete barlang (kép)
- David attenborough könyv
- Könnyű sajtos BBQ-s ropogós pogácsák lenmaggal | Maggi
- Júnusz Emre emlékkönyv · Tasnádi Edit (szerk.) · Könyv · Moly
- Gyermek ügyelet budapest restaurant
- Ismerős arcok koncertek 2021
- RegionalBahn: Új tag a százasok klubjában
- Lavicska enikő rendelés debrecen
- Robogó - Győr
Vörösmarty Mihály: EMLÉKKÖNYVBE | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
A nyelv, a stílus a mű különböző rétegeinek megfelelően összetett: filozofikus, emelkedett nyelvi réteg a nagymonológokban, köznapi (a dialógusokban), természetesen mondható színpadi szöveg a párbeszédekben, népies szólásmód Balga és Ilma megszólalásaiban, archaikus nyelvi réteg, a pogány kori hagyományok fölhasználása jellemzi az ördögfiak beszélgetését. A mesei, népmesei, széphistóriai tárgy keretei között Vörösmarty a romantika alapkérdéseire: a személyiség kiteljesedésének lehetőségeire, a boldogság mibenlétére keresi a választ. A mű középpontjában Csongor út- és boldogságkeresése áll. A főhős térben keresi a boldogságot, a kiteljesedést: a kiindulópont a kert, a virágzó fával, a végpont az elvadult kert. Önmagába visszatérő útról van tehát szó, jelezve azt, hogy az emberi boldogság és kiteljesedés nem a tér függvénye. A kert jelképesen is értelmezhető, az ember természetes élettereként, az Édenkertként, ahonnan kiűzetünk, elvágyódunk a világba, de ahova visszatérve már nem leljük föl otthonunkat, a paradicsomi állapotokat.
November 2, 2022